MLTKSZ bemutatása,
története, feladata
Tovább >
Rendeletek Tovább >
Dokumentumok Tovább >

Magyar lovas turisztikai térkép 2. rész Észak - Alföld

A lovas turisztikai szolgáltatók feltérképezése céljából a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség 2015-ben több kutatást is végzett a lovas szolgáltatók körében, melyek alapján a lovas ágazat fejlesztését szolgáló adatbázisok jöhetnek létre. 2. rész

 Lovas turisztikai térkép (2. rész)

Az Észak-alföldi Régió lovas turisztikai adottságai

Írta: Lóska Eszter és Lóska János

A lovas turisztikai szolgáltatók feltérképezése céljából a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség 2015-ben több kutatást is végzett a lovas szolgáltatók körében, melyek alapján a lovas ágazat fejlesztését szolgáló adatbázisok jöhetnek létre. A kérdések legfőképp a lóállományra, a szakemberekre, az infrastrukturális háttérre, a kínálat sokszínűségére és a szolgáltatói szándék feltérképezésére irányultak. Cikksorozatunk második részében az Észak-alföldi Régió lovas szolgáltatóit és a térség adottságait mutatjuk be lovas turisztikai szempontból.
A régió három megyét ölel fel, Hajdú-Bihart, Jász-Nagykun-Szolnokot és Szabolcs-Szatmár-Bereget. Természetföldrajzi szempontból a táj egységesnek mondható, mégis változatos, melynek meghatározó része a Hortobágyi Nemzeti Park, a Felső- és Közép-Tisza-vidék nagy része, a Hajdúság és a Nyírség teljes területe, délen pedig a Berettyó-Körös vidéke. A túlnyomó többségben löszös-homokos talaj, a folyók mentén hosszan húzódó füves gátoldalak, a nagy kiterjedésű, érintetlen puszták és a mesebeli erdők a betyárvilág múltjába repítik a térséget lóháton vagy lovas kocsin felfedezőket. Az Észak-alföldi Régió turizmusát meghatározzák a nevezetes gyógyvizes fürdők, az aktív kikapcsolódási lehetőségek, a kulturális és a gasztronómiai hagyományok, az építészeti emlékek a kunhalmoktól kezdve a tákosi mezítlábas Notre-Dame-ig. Az ország e területe évszázados állat- és lótenyésztési hagyományokkal rendelkezik. A térségben több kiemelkedő lótenyésztő központ is található. A legismertebb és legnagyobb hagyománnyal rendelkező állomány a több mint 300 éves múltra visszatekintő, állami fenntartású hortobágyi Mátai Ménes. A nóniusz fajta céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el, ekkor lett Máta a térség lótenyésztésének központja. A ménes története szorosan összefonódik a csikós életformával, melynek hagyományait és tradícióit a mai napig őrzi, és turisztikai látványosságként tárja évente több ezer vendég elé. Emellett a lóállomány a természetvédelmi területek kezelésében is meghatározó szerepet tölt be. A puszta ikonikus csikósa és a Hortobágy Örökös Pásztora Garai Lajos, akinek szaktudása és vendégszeretete páratlan.
A nóniusz fajtájú lovak mellett a térséghez kötődik a hagyományos magyar lófajták közül a kisbéri félvér szabolcsi tájfajtája, mely továbbra is nagy népszerűségnek örvend a régióban. A Nagykunság területén, a Karcagi Kunlovardában pedig Mészáros Zsolt furioso-north star ménese található. A régió kiemelkedő tenyészete továbbá a Tárbály István tulajdonában lévő nyíregyházi Timpex Ménes, ahonnan számos eredményes sportló és tenyésztési díjakat nyert egyed kerül ki több évtizede. Említésre méltó ezenkívül a Fábiánházán található Ecsed Ménes, mely a Timpex Méneshez hasonlóan a tenyésztés mellett sportesemények szervezése szempontjából is meghatározó, a törökszentmiklósi Szenttamási Istálló telivértenyészete, vagy Fülöp Bálint lovastanyája Paposon, ahol kiemelkedő lovasoktatás folyik saját tenyésztésű kisbéri félvér lovakon.
Lovas szakoktatás tekintetében megemlítendő Kenderesen a Horthy-kastély, mely a régió lótenyésztő szakmunkás képzésének ad helyet.
A régió egyedülálló adottságokkal és hagyományokkal rendelkezik a lovas szolgáltatások legtöbb válfaját tekintve, de kiemelten alkalmas lovas túrák szervezésére. Azonban a természetvédelmi területek és a magánerdők megóvása érdekében, valamint a folyók szabályozását szolgáló számtalan csatorna miatt csak olyan túravezető kíséretében javasoljuk a túrázást, aki lovas szakmai tudásán felül ismeri a táj sajátosságait, éghajlati és természeti adottságait. Ilyen lovastúra-vezető a térségben a fehérgyarmati Szabó András, aki a Hortobágytól Szatmárcsekéig és Lónyáig minden lovagolható utat, nevezetességet és kulturális hagyományt ismer. A területen található a 2002-ben és 2005-ben külföldi szakújságírók által a világ tíz legjobb lovastúrája közé sorolt, Lóska János által vezetett Hortobágy-Tokaj túra. Itt található továbbá a legendás Marhatolvajok útja elnevezésű lovastúra is, mely a Hortobágytól Nagyhódosig vezet. A szóbeszéd szerint valaha a betyárok által a Hortobágyról ellopott marhákat innen hajtották „lábon” a szatmári úton, akár a határon túli vidékekre is. A kiváló talajú út vadregényes akácerdők között megbújva halad, átszelve a Guthi erdőt, követve a Tisza, a Szamos és a Túr folyó végtelen gátoldalait. Végighaladva a legendás úton, évszázadokat repülhetünk vissza a múltba, hisz a térségben lakók gondosan őrzik és ápolják gasztronómiai és népművészeti hagyományaikat.

A térség három megyéjében összesen 50 legális, hatósági engedéllyel működő szolgáltató működik. Ebből 13 Hajdú-Bihar megyében, 12 Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és mintegy 25 szolgáltató található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az 50 szolgáltatóból 36 rendelkezik patkós minősítéssel, ebből négy lovarda 1 patkós, három 2 patkós, huszonhárom 3 patkós, öt 4 patkós és mindössze egy szolgáltató érte el az 5 patkós minősítést.
Az alkalmassági vizsgát tett lovak tekintetében a megoszlás a következő: a legkevesebb vizsgával rendelkező ló Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, itt 73 ló rendelkezik a szolgáltatáshoz szükséges engedéllyel, így a megyében az átlagos lólétszám szolgáltatónként 6 ló. A következő Hajdú-Bihar megye, ahol összesen 82 lóval végeznek lovas szolgáltatást. Ez átlagosan 6,3 lovat jelent lovardánként. Ezekkel az adatokkal mindkét megye az országos 7,1-es lólétszám alatt marad. Akárcsak a lovardák száma esetében, az átlagos lólétszám tekintetében is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti a listát a régió tekintetében, hisz az itt található 196, alkalmassági vizsgát tett lóval elérik a szolgáltatónkénti 7,84 lovat. A regionális átlag 7, alkalmassági vizsgát tett ló lovardánként. A fajták megoszlása tekintetében legnagyobb arányban a köztenyésztésű lovak képviseltetik magukat, közel 30 százalékkal. A lovak 15 százaléka magyar félvér, 10 százalék kisbéri félvér és 6 százalékuk furioso-north star. A többi fajta elenyésző a térségben.
Infrastrukturális szempontból elmondható, hogy összesen 21 fedeles lovarda található a régióban, ebből 5 Hajdú-Bihar megyében, 6 Jász-Nagykun-Szolnok megyében és 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez a szám már valamivel magasabb az eddig vizsgált Észak-magyarországi Régiónál.
Lovasoktatásra jogosult személyek tekintetében az 50 szolgáltatóra összesen 104 szakember jut, ez átlagosan két ember lovardánként. Itt azonban fontos elmondani, hogy a jogszabály anomáliája miatt egy szakember több lovardában is lehet a szolgáltatásért felelős személy, így előfordul, hogy több szolgáltató is megnevezi ugyanazt a szakembert. Ez mindenképpen veszélyforrás, hisz a felelős személynek a szolgáltatás teljes időtartama alatt jelen kell lennie, és felelnie a szolgáltatás biztonságáért és színvonaláért. Hajdú-Bihar megye 13 lovardájában 27 szakember található, Jász-Nagykun-Szolnok megye 12 lovardájában 23, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében a 25 szolgáltatónál 54 szakember található. Az egy-egy átfedést leszámítva ezek a számadatok megfelelnek a minimális kritériumoknak, azonban akárcsak a lólétszám esetében, a színvonalas turisztikai szolgáltatások végzéséhez nem elegendő. A legtöbb régióhoz hasonlóan itt is elmondható, hogy szakképzett oktatók és lovak hiányában a térség mindenképp fejlesztésre szorul egy stabilabb gazdasági alapokon működő, színvonalasabb szolgáltatói terület kialakításának céljából. Akárcsak az ország többi területén, itt is igaz, hogy a szolgáltatók többségének fennmaradásához és működéséhez elengedhetetlen feltétel a lovas szolgáltatásokat igénybe vevők számának növekedése. Ehhez azonban összefogásra és országos szintű programok bevezetésére lenne szükség, mely olyan lehetőséget teremtene a szolgáltatók számára, ami biztosíthatja hosszú távú működésüket.
Az Észak-alföldi Régió hazánk egyik legkiválóbb területe lovas turisztikai szolgáltatások tekintetében, hisz talaja, természeti értékei, lótenyésztési, kulturális és gasztronómiai hagyományai, legendákkal szőtt mindennapjai és az itt élő emberek vendégszeretete egyedülálló. A hazai és a külföldi piacon való érvényesüléshez azonban elengedhetetlen a térség további fejlesztése mind infrastrukturális, mind humán erőforrás, mind lóállomány oldaláról.
Magyar Lovas Turisztikai
Közhasznú Szövetség

+36 20 578 7600
Fax: +36/1-225-0100
Cím: 1011 Budapest, Aranyhal u. 4.
E-mail: mltszhu@gmail.com