MLTKSZ bemutatása,
története, feladata
Tovább >
Rendeletek Tovább >
Dokumentumok Tovább >

Magyar Lovasturisztikai térkép 1. rész Észak - Magyarország

A lovas turisztikai szolgáltatók feltérképezése céljából a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség 2015-ben több kutatást is végzett a lovas szolgáltatók körében, melyek alapján a lovas ágazat fejlesztését szolgáló adatbázisok jöhetnek létre. 1. rész

 Lovas turisztikai térkép (1. rész)
Adottságok és lehetőségek az Észak-magyarországi Régióban
Írta: Lóska Eszter
A lovas turisztikai szolgáltatók feltérképezése céljából a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség 2015-ben több kutatást is végzett a lovas szolgáltatók körében, melyek alapján a lovas ágazat fejlesztését szolgáló adatbázisok jöhetnek létre. Cikksorozatunk első részében az Észak-magyarországi Régióból begyűjtött adatok elemzése és az itt található szolgáltatók jellemzése olvasható.
Az Észak-magyarországi Régió három megyét, Heves, Borsod és Nógrád megye területét öleli fel.
A vizsgált térségben jelenleg 47, hatósági engedéllyel működő szolgáltató van, melyből 44 válaszolta meg a kutatásban szereplő kérdőívet. A kutatás során a patkós minősítéssel rendelkező lovardákon felül nyilatkozott minden olyan szolgáltató, amely regisztrációs számmal és alkalmassági vizsgát tett lovakkal rendelkezik, tehát működése legális.
A kérdések legfőképp a lóállományra, a szakemberekre, az infrastrukturális háttérre, a kínálat sokszínűségére és a szolgáltatói szándék feltérképezésére irányultak.
A térség természeti adottságait változatos tájak jellemzik, melynek meghatározó része az Északi-középhegység vonulatai. A hegyekkel és dombokkal tagolt terület hatalmas, összefüggő erdőkkel és legelőkkel tarkított, így túlnyomó többségben kiváló adottságokkal rendelkezik széleskörű lovas turisztikai szolgáltatások kialakítására. A táj szépségét és látványosságait mi sem mutatja jobban, mint hogy a területén két nemzeti park helyezkedik el, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park, valamit itt található a világ első, határon áthúzódó geoparkja, a Novohrad-Nógrád Geopark, melynek része Európa legnagyobb bazalt fennsíkja, a Medves.
A természetileg kedvező környezet a lótenyésztés számára is kiváló, hisz a térségben több kiemelkedő lótenyészet is található, mint például a szilvásváradi lipicai ménes, az aggteleki hucul ménes, Lóska János kisbéri félvér ménese Vanyarcon, vagy a furioso-north star ménes a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén található Batúz tanyán.
A térség nemzetközileg is elismert és népszerű lovas túrák szempontjából. A Lóska János által a Cserháttól a Bükkig vezető Attila nyomában lovas túrát nemzetközi újságírók 2002-ben és 2005-ben is beválasztották a világ tíz legjobb lovas túrája közé. 25 éve zajlanak a területen az általa szervezett, hagyományos egyhetes lovas túrák, külföldi lovas vendégek számára. Az itt található tematikus túrák szolgáltak mintául a Kincsem Nemzeti Lovas Program lovas turizmust érintő fejezete számára.
Szolgáltatók tekintetében 17 szolgáltató vett részt az adatszolgáltatásban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 16 Nógrád megyében és 11 Heves megyében. A válaszadásban résztvevő szolgáltatók összesen 358, alkalmassági vizsgát tett lóval végeznek lovas szolgáltatást. Borsod megyében 111, Heves megyében 109, Nógrád megyében pedig 138 alkalmassági vizsgát tett ló található. Korábban készített kutatással összevetve kimutatható, hogy az egy szolgáltatóra eső átlagos lólétszám tekintetében más régiókkal összehasonlítva az észak-magyarországi régió 8,1 ló/szolgáltató átlagával az első helyen áll. Az országos átlag 7,1 ló. Ennek oka Heves és Nógrád megye messze országos átlag feletti teljesítménye, mely nagy részben köszönhető az itt található méneseknek. Borsod-Abaúj-Zemplén (6,5 ló/szolgáltató) megye valamelyest elmarad az országos átlagtól e tekintetben. A szolgáltatásra használt lovak esetében a hagyományos magyar fajták aránya országosan 23%, azonban az Észak-magyarországi Régióban működő, több hagyományos fajtát tenyésztő méneseknek köszönhetően a régió e tekintetben is jóval az országos átlag felett teljesít, hisz a 358 lóból 165 hagyományos magyar lófajtához sorolható, tehát az arány 46%. Ebből legmagasabb létszámban a kisbéri félvér (62 ló), a lipicai (47 ló), a hucul (17 ló) és a gidrán (17 ló) képviselteti magát.
A szolgáltatóknál elhelyezkedő szakemberek tekintetében azonban kevésbé megnyugtatók a számok. Az észak-magyarországi régióban az egy lovardára eső lovas szakemberek száma 1,6 fő. A három megyében található 44 szolgáltató összesen 71 szakembert foglalkoztat, ebből 33 fő található Borsodban, 16 Hevesben és 22 Nógrád megyében. Ez az alacsony érték országos szinten is jellemző, és rendkívüli mértékben korlátozza a szolgáltatási kapacitásokat. Lovas szolgáltatások tekintetében a lovas szolgáltatást nyújtó személyek végzettsége jogilag szabályozott a lovas szolgáltatói tevékenységről szóló 14/2008 (XII. 21.) ÖM-rendelet alapján. A térségben a leggyakoribb végzettség a középfokú lovastúra-vezető, a 71 főből 47 rendelkezik ezzel a végzettséggel. A képzőintézmények tekintetében elmondható, hogy országos szinten több olyan képzőintézmény is működik, mely rendelkezik a lovas szolgáltatások végzéséhez szükséges képzésekkel, azonban a probléma sokkal inkább a képzések minőségében, mintsem a végzettek számában jelentkezik. Bár egyre népszerűbbek a lovas tematikájú szakképzések, és tömegével végeznek ezeken, a megszerzett papírral azonban csak minimális létszám tud elhelyezkedni a szakmában, melynek oka leginkább a képzések szakmaiatlansága, felszínessége, alacsony színvonala. A képzések során ugyan alkalmassá válnak a jogszabályi megfelelésre, de gyakorlat és szaktudás hiányában vagy kiesnek a rendszerből, vagy rontják a szolgáltatások minőségét. Így a térségben található szolgáltatások színvonalának és kapacitásának emelkedése céljából elengedhetetlen a képzési programok, képzőintézmények felülvizsgálata, valamint a végzettséggel rendelkezők továbbképzése. Az alacsony szakember-foglalkoztatás oka kettős, melynek csak egy része a jól képzett szakember hiánya, a másik része a szolgáltatók gazdasági döntésével is indokolható, mely a vidéki lovardák számára csak és kizárólag olyan programok megalkotásával ösztönözhető, ami hosszú távon is elősegíti a lovarda fenntarthatóságát, üzemeltetését.
Az infrastrukturális feltételek vizsgálatakor szembetűnik, hogy bár Nógrád megye jobban teljesít a másik két megyénél szolgáltató és ló-létszám tekintetében, azonban messze itt a legalacsonyabb a fedeles lovardák száma és minősége. A fedeles lovardák teszik lehetővé egy lovas szolgáltató számára, hogy akár egész évben folytathassák tevékenységüket, így gazdasági szempontból szükségszerű a térség további infrastrukturális feltételeinek javítása.
A kutatás legbeszédesebb mutatója a lovardák iskolai programok iránt való érdeklődését mutatja. A régióban összesen két lovarda jelezte, hogy nem kívánnak iskolai csoportokat fogadni. A fennmaradó több mint 95%, azaz számszerűen 42 lovarda fele arányban már valamilyen szinten együttműködik iskolákkal, a másik fele pedig tervezi valamilyen együttműködés kialakítását. A régió tekintetében mindenképp elmondható, hogy a szolgáltatók többségének fennmaradásához és működéséhez elengedhetetlen feltétel a lovas szolgáltatásokat igénybe vevők számának növekedése. Országos szintű programok, mint például az iskolai lovas oktatás bevezetése, olyan lehetőséget teremtene a szolgáltatók számára, amely biztosíthatja a hosszú távú működésüket. A lovagolni megtanuló gyermek az, akinek felnőtté válásával igénye és lehetősége lesz arra, hogy szabadidejében lovagoljon, lovas szolgáltatásokat igénybe vegyen, vagy jövőbeli szolgáltatóvá váljon. Bármit is tesz majd ebben a témakörben, motorja lesz a lovas turizmusnak, a lovassportnak, a lótenyésztésnek és a lovas ágazathoz tartozó más gazdasági területek működtetésének. Ezáltal létrehozza és erősíti azt a belföldi belső piacot, amely nélkül a lovas ágazat nem működtethető. Mindazoknak a stratégiáknak, programoknak, amelyek kellő alapossággal és szakmaisággal készülnek, alkalmasnak kell lenni a fenti célok kiszolgálására.
A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy az Észak-magyarországi Régió számos tekintetben kedvező környezetet jelent az iskoláskorú gyermekek lovas oktatására, lovas túrák szervezésére, képzések lebonyolítására és lótenyésztési hagyományok bemutatására, átadására. A kapacitás bővítése és a színvonal javítása érdekében azonban sok esetben elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, valamint a működési feltételeket hosszú távon is segítő programok.
Magyar Lovas Turisztikai
Közhasznú Szövetség

+36 20 578 7600
Fax: +36/1-225-0100
Cím: 1011 Budapest, Aranyhal u. 4.
E-mail: mltszhu@gmail.com