MLTKSZ bemutatása,
története, feladata
Tovább >
Rendeletek Tovább >
Dokumentumok Tovább >

Tudnivalók a fertőző kevésvérűségről

 Fertőző kevésvérűség (EIA):
Pánikkeltés vagy valódi veszély?

A március elején felröppent hír futótűzként terjedt a lovasok között, miszerint fertőző kevésvérűség miatt elaltattak egy lovat az üllői SZIE-ÁOTK Lógyógyászati Tanszék és Klinikán.Jelenleg 11 helyen van állategészségügyi zárlat az országban a betegség miatt.  Sokan járványt vízionálnak, a NÉBIH tájékoztatása szerint azonban nincs erről szó.


Sajnos Magyarországon a korábbi, fertőző kevésvérűségtől mentes évtizedek úgymond elaltatták a lovasokat és a lótulajdonosokat, és a nem versenyző lovak igen magas százaléka nem tesz eleget a kötelező, háromévenkénti vérvizsgálatok elvégzésének. A jelen eset is intő példa arra, hogy sokkal komolyabban kell vennünk a határok megnyitása után kialakult helyzetben a minden lótartóra kötelezően előírt jogszabályi rendelkezéseket, ezen esetben a kötelező vérvizsgálatot.

A beteg ló a Balaton-felvidékről került be az intézménybe, lakóhelyét ritkán hagyta el, ott is látta meg a napvilágot, és hobbilóként békében éldegélt az anyjával együtt.

De mit is kell tudni erről a lovakat ilyen súlyosan érintő betegségről?
A legfontosabb: az emberre nem veszélyes!
A lovak fertőző kevésvérűsége (Equine Infectious An(a)emia, EIA) az egypatások (ló, szamár, öszvér) fertőző betegsége. Retrovírus okozza, azon belül is egy lentivírus – ahogy az emberi AIDS-et is –, ezért a szenzációhajhász sajtó időnként „ló-AIDS” névvel illeti. Elsősorban fertőzőtt vér, de nyál, tej és más testváladékok útján is terjedhet; jellemzően böglyök, pőcsikek, kullancsok, szúnyogok csípése által. Jó hír, hogy a vírus a hordozóban legfeljebb 4 órán keresztül marad életben. Fedeztetés, állatorvosi beavatkozások, pl. tömeges oltások során újrahasznosított fecskendők vagy a zabla is terjeszthetik, és a placentán át a kanca is megfertőzheti vele a csikót. A fertőzés veszélye a tünetekkel járó betegségnél a legnagyobb, amikor a vérben a vírusok szintje a legmagasabb. Fizikai és kémiai hatásokkal szemben nagyon ellenálló, beszáradt vérben, szobahőmérsékleten 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg a fertőzőképességét. Fertőtlenítésre a 4%-os formalin- vagy a 4%-os klór-, illetve a nátriumhidroxid-oldatot ajánlják. A betegség világszerte előfordul. Főként nedves, mocsaras vidékeken, folyóvölgyekben és mélyen fekvő erdős vidékeken, magas hegyvidékeken viszont igen ritka.
A vírus Amerikában, Európa egyes részeiben, a Közel- és Távol-Keleten, Oroszországban, Dél-Afrikában fertőz elsősorban. Magyarországon 1965 óta, hivatalosan 1996 óta nem, vagy csak szórványosan fordul elő; utoljára 2010-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találtak 8 fertőzött lovat. Az EIA bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, a bejelentés után a fertőző kevésvérűséggel fertőzött lovak állami kártalanítás mellett elaltatásra kerülnek. A szigorú magyarországi szabályozás a mozgó, más állományokkal érintkező lovak (sport- és versenylovak) évenkénti, az összes ló háromévenkénti szerológiai vizsgálatát írja elő. A kimutatás agargél-immundiffúziós próbával (Coggins-teszt) történik.A betegség emberre nem veszélyes.
Bár Magyarország eddig vírusmentesnek számított, a szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, és nem hajtják végre következetesen a fertőzött állomány kiirtását; a romániai, veszélyeztetettebb területekre szervezett, egyre gyakoribb magán lovastúrák fokozzák a magyarországi előfordulás veszélyét.
Létezik egy kínai fejlesztésű, ott 1983 óta széles körben használt, gyengített kórokozókat tartalmazó vakcina, egy másik pedig fejlesztés alatt áll az USA-ban.

A betegség lefolyása
A fertőzött állatok életük végéig hordozzák a vírust, környezetükre állandó veszélyt jelentve.
A betegség formái:
Akut: a betegség akut, hirtelen beálló formája magas lázzal, vérszegénységgel (a vörösvérsejtek pusztulása miatt), fáradékonysággal, vizenyősséggel (az alhas és a lábak megduzzadásával), gyenge, szabálytalan pulzussal jár. Az állat hirtelen elhullásához is vezethet.
Szubakut: a betegség lassabb lefolyású változata. A tünetek között az ismétlődő belázasodás, súlycsökkenés, rektális vizsgálat során észlelhető lépmegnagyobbodás, vérszegénység, a mellkas aljának, a hasfalnak, a pénisztasaknak, a herezacskónak és a lábaknak a megduzzadása szerepelhet.
Krónikus: a ló fáradékony, munkára alkalmatlan. Visszatérően belázasodhat vagy anémiás lehet, a betegség kifejlődése után évekkel később is átmehet a szubakut vagy akut formába.
Előfordulhat, hogy az állat nem mutat tüneteket, a tesztek mégis EIA-pozitívnak mutatják. Ilyenkor a tünetmentesség ellenére a ló továbbadhatja a betegséget. A kutatások szerint léteznek a fertőzésnek ellenállóbb fajták.
Egyes vélemények szerint igen kevés ló pusztul el az EIA akut formájában, és túlzott reakció a fertőzött lovak leölése.
Egy brazíliai vadlovakkal foglalkozó kutatás szerint a Pantanal területén élő háziasított lovak kb. 30%-a, a vadlovak 5,5%-a EIA-val fertőzött.
Mielőtt azonban felébredne bennünk a harcos állatvédő, jobb, ha tisztában vagyunk vele, hogy a fertőző kevésvérűség nem játék, és a kiirtási kötelezettséget sem viccből találták ki a járványvédelmi szakemberek. A szigorú szabályok azért születtek, hogy e rettegett betegséget távoltartsák a mentes állománytól, ezzel tulajdonképpen megvédjük lovaink nagy többségét. Amennyiben hatásos oltást sikerülne kifejleszteni a betegség ellen, az természetesen új helyzetet teremtene. Egyszersmind azonban az oltás nyomán a vérben megjelenő ellenanyagszint lehetetlenné tenné a fertőzött egyed vérteszttel történő kimutatását, ami további problémákat vethet fel. A felelős lótartó számára tehát jelenleg nem marad más megoldás, mint a vérvizsgálat időben való elvégeztetése, valamint a nem megbízható lótartók és lovas helyek messze elkerülése. Sajnos azonban ezentúl garantáltan nagyobb izgalommal nyitjuk majd ki a véreredményt közlő borítékot…

 Jelenleg a betegség miatt a következő helyeken van zárlat: az országban

Fertőzöttségre gyanús, a beteg lóval kontaktaktusban álló lovak tartási helyei:
Üllőről hazaszállított:
egy pozitív eredményű vérvétel:
Felsőlajos 6055 Közös tanya 178. (Bács-Kiskun megye),
Piliscsév 2519 Pincék alatti dűlő 07/18 hrsz. (Komárom-Esztergom megye),
Hajdúszoboszló 4200 0323/3 hrsz. (Hajdú-Bihar megye)
negatív eredményű vérvételek:
Ravazd 9091 Erdész út 1. 012/6 hrsz (Győr-Moson-Sopron megye),
Alcsútdoboz 8087 Kastélykert 8. (Fejér megye)
A beteg lóval korábban együtt tartott, 4 negatív eredmény:
Vöröstó 8291 Fő utca 10. (Veszprém megye)

Fertőzöttségre gyanús, az előírt ellenőrző vizsgálat során pozitív eredményt mutató lovak tartási helyei:
Fót:
2151 Erdészház parcella 59/10 hrsz.
Fóti kontakt tartási helyek: 059/13, 059/33 059/23, 059/4, 059/32, 059/1, 59/18, 59/19 hrsz (Pest megye)
Berhida:
Berhida kontakt tartási hely: 8181 Bartók Béla u. 6. (Veszprém megye)
Berhida kontakt tartási hely: 8181 Jókai u. 16. (Veszprém megye)
Vilonya, 8194 Hétvezér u. 1/b.(Veszprém megye),
Tiszavasvári 4440 Deák F. út 2. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Fertőzött, az előírt ellenőrző vizsgálat során pozitív eredményt mutató lovak tartási helyei:
Olaszfalu:
Csokonai Vitéz M. u. 26. (Veszprém megye)

A fertőző kevésvérúséggel kapcsolatban a legfrissebb tájékozódás céljából ajánljuk figyelmükbe az alábbi linket:
http://portal.nebih.gov.hu
Kapcsolódó linkek
Magyar Lovas Turisztikai
Közhasznú Szövetség

+36 20 578 7600
Fax: +36/1-225-0100
Cím: 1011 Budapest, Aranyhal u. 4.
E-mail: mltszhu@gmail.com